Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Görények

A vadászgörény vagy házi görény (Mustela putorius furo) emlős, a vad európai közönséges görény, illetve a mezei, vagy molnárgörény rokona. Körülbelül 2500 éve háziasították, többnyire patkányra, egérre, üregi nyúlra vadásznak vele, de ma már egyre többen csak mint hobbiállatot tartják.

A közhiedelemmel (és kinézetükkel) ellentétben, a görények nem rágcsálók, hanem ragadozók, a menyétfélék családjába tartoznak, ugyanoda ahova a menyétek, borzok, vidrák is.
 Vadászgörény

Státusz
Háziasított
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Eutheria)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Család: Menyétfélék (Mustelidae)
Alcsalád: Menyétformák (Mustelinae)
Nem: Mustela
Faj: M. putorius

Tudományos név
''Mustela putorius furo''
(Linnaeus, 1758)

Történelem 

Nem tudni pontosan mikor háziasítottak először görényeket, de maradványaik már i. e. 1500-tól fellelhetők . A vadászgörényt valószínűleg az közönséges görényből (Mustela putorius) háziasították. Vadon élő vadászgörény-közönséges görény hibridek a mai napig léteznek. Új-Zélandon található a világ legnagyobb hibrid-populációja. A vadászgörények legtipikusabb tulajdonsága a vad görényekkel szemben, hogy már nem képesek megélni vadon, illetve a kíváncsiságukon túl is ki tudnak alakítani kötődést a gazdájuk felé, és jobban tolerálják már az emberi betegségeket, és étrendet.

Néhányan azt gondolják, hogy már az ókori egyiptomiaknak is voltak görényeik, de sokkal valószínűbb, hogy az odalátogató európaiak macskákat láthattak. I. e. 6-ban Augustus görényeket küldött a Baleár-szigetekre az elszaporodott nyúlpopuláció ellen.

I. Erzsébet angol királynő ajándékként osztogatta a vadászgörényeket, amiket nagy becsben tartottak. A Brit Fegyveres Erők 1. zászlóaljának [1] (a walesi herceg saját alakulata) is egy vadászgörény a kabalaállata. Az Újvilágba először a 17. században vittek görényeket. 1860-tól a II. világháború kezdetéig magtárak védelmére használták őket a Vadnyugaton.

Vad változatát, a mezei görényt főleg molnárok használták a magtárak védelmére – a kis ragadozók jelenléte jobb belátásra térítette a magokat megdézsmálni kívánó rágcsálókat. (De az is lehet, hogy pont fordítva történt és a görények használták vadászterületnek a rágcsálóktól hemzsegő malmokat.) Innen ered a magyar molnárgörény kifejezés.

Mint házikedvencek az 1970-es években lettek népszerűek, dr. Wendy Winstead-nek köszönhetően (country-zenész, állatorvos), aki hírességeknek adott el vadászgörényeket, és a TV-ben is feltűnt a saját állataival.

A művészetek körében is találhatunk ábrázolásokat róluk, Leonardo Hermelines hölgye például nem hermelint, hanem vadászgörényt ábrázol. Ugyanígy a vadászatra használt görényeket nagy becsben tartó rómaiaknál is megjelenik festményeken, szobrokon, mint a városállamot a rágcsálókról védő háziasított ragadozó
Görényes vadászat

Több évszázadon át a görényeket főleg vadászatra használták. Hosszú, hajlékony termetükkel és kíváncsi természetükkel kiválóan alkalmasak üregben élő különféle állatok, főleg rágcsálók és nyulak hajtására. Néhány országban a mai napig használják őket, főleg az Egyesült Királyságban és Ausztráliában, ahol a nyulak kártevőnek számítanak. Egy görény és egy háló kombinációja mai napig hatékonyabb, mint akármilyen modern vadászati technika. A görényt beengedik a lyukba, és a kijáratok elé hálókat tesznek, a menekülő nyulakat pedig egyszerűen fejbe verik. Ez a gyakorlat illegális néhány országban, ahol aggódnak a vadállomány egyensúlyának felborulása miatt
Görény mint hobbiálla



A görények viselkedése olyan mint a kiscicáké, amelyek soha nem nőnek fel. Tele vannak energiával, kíváncsisággal, intenzíven figyelik a környezetüket, egész életük a káoszról szól. Emellett sokkal inkább emberközpontúak, mint a macskák, igen sok törődést, játékot és odafigyelést igényelnek a gazdájuktól. (Épp ezért kevés ember alkalmas tartásukra)

Meglehetősen változó ideig élnek, de többnyire 6-10 évig. Ritka esetekben megélik 13-15 éves kort.


Veszélyforrások 

A görények kíváncsiságra születtek. Igaz ez vagy nem, tény, hogy a kíváncsiságuk túltesz a józan eszükön. Bemásznak bármilyen lyukba – legyen az falon, szekrényen vagy háztartási gépeken – és természetesen meg is sérülhetnek, vagy bele is pusztulhatnak, ha közvetlen kapcsolatba kerülnek elektromos vezetékekkel, ventilátorokkal, vagy egyéb veszélyes dolgokkal. Imádják rágni a puha tárgyakat, legyenek azok gumiból, polisztirol habból vagy szivacsból, attól függetlenül, hogy ezek szigetelések, vagy játékok. A textil térelválasztók, függönyök nem számítanak akadálynak, és a szellőzőnyílásokon hamar kijutnak a szabadba. A kutyákkal és macskákkal ellentétben a görényeknek nincs 'hazatérő ösztönük' és nem tudnak életben maradni, ha elkóborolnak. Ha nem találják meg őket, napokon belül elpusztulnak.

Az összecsukható bútorok az első számú halálos veszélyforrások a görények számára. Gyakran bemásznak a rugók közé, és összelapulnak vagy megsérülnek, amikor kinyitják vagy becsukják a bútort.

Emiatt mielőtt szert teszünk egy görényre, mindenképp görénybiztossá kell alakítani lakásunkat. Egy ház vagy lakás görénybiztossá tétele nap mint nap elvégzendő feladat. Figyelmesen végig kell járni az összes szobát és helyiséget, és eltávolítani minden olyan tárgyat, ami veszélyes lehet a görényekre (gyakorlatilag bármi, amit meg tudnak mozdítani, és kilapíthatja őket), betömni minden lyukat, ahova bemászhatnak vagy ahol kijuthatnak a lakásból. Simán ki tudják nyitni a nem megfelelően bezárt szekrényeket és ajtókat. Épp ezért sokan gyerekbiztos zárakat használnak, és a görények számára elérhetetlen magasságban tárolják a tisztítószereket.

Minden ajtónyitásnál résen kell lennie minden görénytulajdonosnak, hiszen észrevehetetlenül ki tudnak surranni. Az ajtókat, ablakokat, szekrényeket zárva kell tartani és a virágcserepeket magasabb helyre pakolni, ugyanis nagy előszeretettel ásnak. Mindezek mellett ügyelnünk kell arra, ha kis asztal van a lakásban és fotel vagy bármilyen ülőhely van a közelében, akkor az asztal legyen mindig üres vagy kevésbé veszélyes tárgyakat kell tárolni rajta, hisz a görények kiválóan ugranak és a távirányítókat is nagyon szeretik rágcsálni.


Étrendje 



A görények ragadozók, természetes étrendjük csak a zsákmányállatokból (hús, csontok, belek, bőr, szőr, egyebek) áll. Képtelenek megemészteni a növényi táplálékot.

Nagy választékban kaphatók görénytápok az állatboltokban. Macska- vagy kölyökmacska-eledel is megteszi, feltéve, hogy biztosítja a görény anyagcseréjéhez szükséges proteint és zsírt. Ennek ellenére a macskatápok nem biztosítják tökéletesen a görények táplálását, a kifejezetten görények részére készült tápok jobbak. Az ideális görénytáp 32-38% proteint, és 15-20% zsírt tartalmaz, és a három fő összetevője hús alapú.

A görények általában imádják az édességet, mint a mazsolát, banánt, mogyorókrémet és a gabonapelyheket. Ilyesmit nagyon ritkán szabad csak nekik adni, ha egyáltalán adunk, mivel magas cukortartalmuk cukorbetegséget vagy más problémát okozhat. Az állatorvosok azt ajánlják, hogy egyáltalán ne adjunk ilyesmit a görénynek, mivel ismert, hogy szeretik elrejteni az élelmet. Lehetséges, hogy felhalmoznak egy nagy adag mazsolát, és egyszerre fogyasztják el, ami komoly egészségi kockázatot jelent.

A tejszínhab és egyéb édességek hasmenést és egyéb tüneteket okozhatnak, oda kell figyelnünk arra, hogy mit és mennyit adunk kis kedvencünknek. A nyers csirkecombot vagy szárnyat nyugodtan oda lehet nekik adni. Lényeges hogy kis sótartalmú ételt sem szabad nekik adni, mert mérgező hatással lehet rájuk.

Több görény-gazdi egyszerűen húst ad a görényeinek. Ez állhat csirkéből, belső szervekből, csontokból, és teljes zsákmányállatból, mint egerek vagy patkányok. Ez Európában elterjedtebb, de már az USA-ban is terjed, mivel aggódnak a görénytápok magas cukor és szénhidrát tartalma miatt.


Beteg görény táplálása

Ha egy görény nem eszik eleget vagy túl sokat veszít testtömegéből, az biztos jele a betegségnek. Ilyenkor természetesen orvoshoz kell vinni. A beteg vagy lábadozó görény gyakran különleges táplálást igényel. Néha a kézzel etetés is szükséges lehet, természetesen csak állatorvos javaslatára. Rengeteg különféle recept létezik, ezeket általánosan "kacsalevesnek" hívják, de nem azért, mert kacsából készülnek, hanem mert először egy Lucky Duck (Szerencsés Kacsa) nevű görény gyógyításánál alkalmazták sikeresen.

Az egyik recept leírása itt található: [2]


Általános viselkedésmód

A görények napi 14-18 órát alszanak, de amikor ébren vannak nagyon aktívak, fáradhatatlanul fedezik fel a környezetüket. A görények szürkületi állatok, ami azt jelenti, hogy hajnalban és alkonyatkor aktívak. Ennek ellenére nagyon könnyen alkalmazkodnak a gazdájuk életritmusához. Ha ketrecben tartjuk, ki kell engedni naponta pár órára, hogy meglegyen a testmozgása, és kielégíthesse a kíváncsiságát. Ha túl sokáig tartják őket ketrecben, mozgásképtelenné válhatnak, és depresszióssá válnak. A görények, mint a macskák alomra szoktathatók, de ez nem minden esetben jár teljes sikerrel, előfordulhatnak véletlen, vagy szándékos balesetek.

Remek társak a szabadban is, imádnak 'segíteni' a gazdájuknak a kertben. Természetesen nem szabad nagyon szabadjára engedni őket, mert ész és félelem nélkül másznak bele bármilyen lyukba amit csak találnak. Amíg kint vannak fokozottan kell rájuk figyelni, és ajánlott őket pórázon tartani. Különféle speciális görénypórázok léteznek, a H-alakú hám a legelterjedtebb. A nyakörvek használhatatlanok görények esetében, mivel a nyakuk ugyanolyan vastag, mint a fejük, így egyszerűen kicsúsznak belőle.

Nyáron figyelni kell a szúnyogokra és a kullancsokra, mert a görények fogékonyak az ezek által terjesztett betegségekre. A kullancsok napok alatt lecsapolhatják egy görény vérét, és Lyme kórt is terjesztenek. A szúnyogok szívférget, és nyugat nílusi vírust terjeszthetnek. A bolhák extrém mértékű viszketést okoznak, és hordozói a gyűrűsférgeknek, amik potenciálisan megölhetnek egy görényt a görény kis mérete miatt. A kis méret miatt a görények áldozatává válhatnak ragadozó madaraknak, és nagyobb kígyóknak, és a méhek, darazsak, pókok is veszélyesek lehetnek.


Játék 


Mivel a görények társas állatok, szeretnek játszani, és boldogan teszik ezt emberekkel is. A 'játék' a görény számára, bújócska vagy fogócska-szerű dolgokat jelent. A fogócskában vagy a görény kapja el az embert, vagy az embernek kell megpróbálnia elkapni a görényt.

Mint egy játékos kismacska, a görények sem harapnak bele emberi játszótársukba, hanem 'gyengéden' megfogják az ujját, és körbefordulnak vele. Természetesen ha bántjuk (vagyis ő úgy gondolja), vagy fájdalmat okozunk neki, akkor beleharap az emberbe. Erős harapásuk van, az emberi bőrt átharapják, főleg a gyerekekét. Mindazonáltal megfelelően nevelt, háziasított görények nagyon ritkán harapnak meg embert. (Ez gyakorlatban inkább csak a gazdájukra vonatkozik, idegenekkel szemben nem minden görény barátságos.)

Legtöbb macskáknak, kutyáknak készült játék jó a görényeknek is. Könnyen morzsolódó gumiból, vagy habból készült játékokat el kell kerülni, mivel lerághatnak belőlük kisebb darabokat, és lenyelve bélelzáródást okozhatnak. A görények imádnak kötélhúzásosat (rángatósat, cibálósat) játszani a játékaikkal, vagy plüssállatokkal.

Rendszeresen birkóznak, verekszenek egymással, és a gazdájukkal. Ez sokszor vérre menő küzdelemnek tűnik, de többnyire csak nagyobb a füstje (és a bűze) mint a lángja. Ezekkel a verekedésekkel döntik el egymás között a rangsort, csak speciális esetekben érdemes közbeavatkozni, például ha egyik állat tényleg meg akarja fojtani a másikat.

Ha nagyon izgatottak, előadják a 'görény harci táncot'. Ide-oda pattognak, szaladgálnak, és közben halk hangon makognak.
Görénymakogás: [3]
Görénybeszéd - Avagy hogyan kommunikálnak a görények?: [4]

A görények imádnak játszani, és az evés és alvás mellett a legtöbb idejüket ezzel töltik. Szeretnek kisebb tárgyakat ellopni, szóval bármit aminek valami értéke van érdemes a hatókörükön kívül tartani. Ugyanakkor náluk sokkal nagyobb tárgyakat is arrébb tudnak lökdösni.


Görények és gyerekek

A görények remek állatkák lehetnek a gyerekek számára. Természetesen, mint minden más állatot, őket sem szabad őrizetlenül hagyni csecsemőkkel, vagy kisgyerekekkel. Mivel mind a kisgyerekek, mind a görények könnyen izgalomba jönnek, és hajlamosak durván játszani. Folyamatosan figyelni kell, hogy mit művelnek egymással – mind a görény, mind a gyerek védelmének érdekében.


A görény és egyéb állatok


A görények extrém módon társas állatok, és a legtöbb szeret játszani, és kapcsolatot teremteni más görényekkel. Emiatt ajánlott kettő, vagy három görényt tartani, de semmi baj nincs azzal, ha egyedül van, és megkapja mindazt a játékidőt és törődést, amit igényel. A görények gyakran olyan szoros érzelmi kapcsolatba kerülnek más görényekkel, hogy pár napon belül belepusztulnak, ha szétválasztják őket.

A görények eljátszadoznak ház környéki macskákkal, és kisebb, nem agresszív kutyákkal. Mindazonáltal nagy odafigyelést igényel az összeszoktatásuk bármilyen új állattal, főleg terrierekkel és más olyan jellegű fajtákkal, amik ösztönösen vadásznak görény méretű zsákmányra. A görények nem szoktathatók össze nyulakkal, madarakkal, patkányokkal, egerekkel, tengerimalacokkal és kisebb gyíkokkal, mert ezek részét képezik a természetes étrendjüknek, és az első adandó alkalommal megtámadják őket.
Különleges viselkedésmódok [szerkesztés]

Feszülten figyelő görény

A vadászgörényeknek egy egész sor furcsa szokása van, amik vagy kedvessé vagy elviselhetetlenné teszik őket néhány ember számára. Kedvenc szórakozásuk mindenféle tárgyat összeszedni, és elrejteni azokat mindenféle "dugihelyen". Nagyon nehéz megjósolni, hogy mit tart a görény eldugásra érdemesnek. Az eldugott játékaik mellett a gazdik találtak már zoknikat, öt kilós hagymás zsákot, kulcsokat, számológépeket, ezüsttárgyakat, szivacsokat, wc-papír gurigákat, játékvezérlőket, stb. A görények szokása szétszakítani csomagokat, és kinyitni dobozokat, hogy megnézzék, mi van bennük. Erős érdeklődést mutatnak a lyukak, csövek és egyéb kis zárt területek iránt. Úgy tűnik, lyukfelderítési kényszerük van. Ez teszi őket alkalmassá patkányozásra, és olyan feladatok ellátására, mint vezetékek behúzása csövekbe, illetve ez hajlamosítja őket eltűnésre. A görények ugyanakkor nagyon kíváncsi állatok, és aránylag bátrak. Emiatt gyakran kerülnek veszélyes helyzetekbe, ha nagyobb állatokkal kezdeményeznek harcot vagy játékot. A kíváncsiságuk miatt csavaroghatnak el hazulról olyan messzire, hogy nem találnak vissza. Habár a görények többet alszanak, mint a többi háziállat, rendszerint nagyon aktívak, amikor ébren vannak. Rengeteg energiát tudnak a játékba fektetni, és ez sok lehet más kedvenceknek, főleg idősebb állatoknak, akik zaklatásnak veszik a görények makacs hozzáállását. [5]


A "harci tánc" vagy "pattogás" 

Könnyű összetéveszteni ezt a játékra való felhívást/boldogság kifejezését egy fenyegető gesztussal. A testtartás merevvé válik, szélesre tárt állkapcsokkal, futólagos szemkontaktussal, pattogással, és a fej forgatásával, a hát meghajlításával, a szőr felborzolásával, és ugrálással oldalra vagy hátra, a tervezett játszótárs felé fordulva. Gyakran jár vele izgatott makogás, és fújtatásszerű hang, ami olyan, mint a sziszegés. Megfelelő válasz esetén ez a viselkedés szokás szerint átmegy bújócskába vagy birkózásba. A görények harci tánc közben gyakran hasra esnek, keresztülbuknak különböző tárgyakon, vagy elgáncsolják magukat, vicces pillanatokat szerezve a gazdinak.
Videók: [6], [7], [8]


Gondozás 


A hobbiállatként tartott nőstény görényeket ajánlott ivartalanítani, ha nem tervezzük a szaporításukat. Ha nem párosodhatnak időben, akkor „túltüzelnek”, és a folyamatosan magas ösztrogénszint előbb-utóbb csontvelő-károsodást, ezáltal vérszegénységet (aplasztikus anémiát) okoz. Ez előfordul, hogy már nem is visszafordítható, ivartalanítás után sem.

A görényeknek rendszeresen kell vágni a körmét és tisztítani a fülét. Egyszerű körömvágók tökéletesen megfelelnek, és a legtöbb állatkereskedésben lehet kapni görényeknek készült fülpucolót.

A görények évente kétszer vedlenek, tavasszal és ősszel. Ebben az időszakban tanácsolt rendszeresen kikefélni a szőrüket és szőroldót etetni velük, ami megkönnyíti a szőr keresztülhaladását az emésztőrendszeren.

Gyakori fürdetés nem szükséges. A legtöbb forrás nem ajánlja, hogy 6 hónapnál gyakrabban fürdessük a görényt, és sok tulajdonos nem is fürdeti az állatát, csak akkor, ha valamit tényleg le kell mosni. A túl gyakori fürdetés fokozza a faggyúmirigyek működését, ami miatt erősödik az állat természetes szaga.

Az egy tévhit, hogy a görények bűzlenek. A rossz szag többnyire az ágyukból, vagy az almukból jön. Az ágyakat érdemes gyakran cserélni, vagy mosni, az almot pedig cserélni minden nap, vagy kétnaponta. A ketrecet típusától függően érdemes néha szétszedni, és kimosni a résekbe szorult anyagokat.

Ajánlott a görényeket állatorvosi vizsgálatra vinni legalább évente. Gyakran nagyon ügyesen rejtegetik a betegségek jeleit – talán hogy a vadonban ne tűnjenek betegnek a ragadozók szemében. Bármilyen nem szokványos viselkedés jó okot adhat a konzultációra. A görényeknek igen gyors az anyagcseréjük, ezért a különböző ráktípusok vészesen gyorsan bontakoznak ki náluk. A korai felismerés életet menthet.
Videó a gondozásról és egyebekről: [9]:


Görények egyéb felhasználása 


Görényeket használtak londoni rendezvényszervezők vezetékek és kábelek átvezetésére nagy csatornahálózatokon. TV- és hangkábeleket vezettek mind Károly Herceg és Lady Diana esküvőjének helyszínére, mind a "Party in the Park" koncertre, amit a Greenwich Park-ban tartottak a millennium évében.

Mivel sok anatómiai és fiziológiai közösséget mutatnak az emberrel, elterjedt a használatuk orvosi kísérletekben, olyan területeken, mint a virológia, reproduktív fiziológia, anatómia és endokrinológia.


Görénybiológia és egészségügyi problémák 

Mint más ragadozóknak, a görényeknek is van bűzmirigyük, ami a végbélnyílásukba torkollik. Ennek váladékát használják jelölésre, védekezésre és egyéb szagos tevékenységekhez. Kimutatták, hogy a görények fel tudják ismerni, hogy hím, vagy nőstény szagról van-e szó, de az egyes egyedek megkülönböztetése nem megy nekik. Bűzmirigyet eregetnek, ha megijesztik őket, harc közben, vagy ha nagyon ellazulnak, de a bűzmirigyszag 5-10 percen belül eltűnik. Az USA-ban a legtöbb hobbigörénynek eltávolítják a bűzmirigyét, de ez nem befolyásolja az állat természetes pézsmaszagát. A pézsmaszagot az állat ivartalanításával lehet csökkenteni, mivel az ivaros hímek és nőstények ez alapján találják meg egymást a párzási időszakban.

Az Egyesült Királyságban egészségügyi problémák kivételével illegális eltávolítani a görények bűzmirigyét, és szükségtelen csonkításnak számít.

A házi görényekre nagyon sok betegség leselkedik. A leggyakoribbak ezek közül a különböző rákfélék, főként a mellékvesében és a hasnyálmirigyben, illetve fehérvérűség. Néhány vérvonalnak genetikai problémái is lehetnek, például Waardenburg szindróma (süketség).

Szomorú, de a legtöbb görény várhatóan betegségben fog elpusztulni. Ritkán fordul elő, hogy egy vadászgörény öregkori végelgyengülésbe hal bele. A betegségek korai felismerése és gyógyítása elengedhetetlen, hogy hosszú és vidám életet biztosítsunk nekik.


Mellékvese-betegség 

A mellékvese-betegség a mellékvese duzzanata, amit okozhat kóros sejtburjánzás vagy rák. Tünetei a szőrhullás, fokozott agresszió és (nőstények esetén) megnagyobbodott péra. Még jóindulatú burjánzás esetén is a hormonháztartás felborulásával és súlyos egészségkárosodással jár.

Kezelése az érintett mirigyek eltávolításával, melatonin implantátumok beültetésével, szteroid- és/vagy hormonterápiával lehetséges. A mellékvese-betegség oka ismeretlen, de elképzelések szerint okozhatja a nem természetes fényciklus, állandó műtápon tartás és idő előtti ivartalanítás. Mások szerint örökletes.

A betegség leginkább ősszel és tavasszal ismerhető fel, a vedlés idején. Mivel a mellékvese hormonjai szabályozzák a szőrnövekedést, a beteg görényeknek egyszerűen nem nő vissza a bundájuk. A szőrhullás tipikus mintája: A farok tövénél kezdődik, és végighalad a görény hátán.
Mellékvese megbetegedése: [10]


Insulinoma (Cukorbetegség)

A hasnyálmirigy rákosodása okozza. A hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeinek túlburjánzása (többnyire, de nem minden esetben) az inzulin túltermeléséhez vezet, ami a vércukorszintet szabályozza. A túl sok inzulin miatt leesik a vércukorszint, ami levertséget, rohamokat és végül halált okoz. Tünetei a levertség, nyáladzás, zavartság, céltalan elbambulás és rohamok.

Pontos oka ismeretlen. Feltehetőleg a háziasított görények természetellenes étrendje okozza, ami túl sok cukrot, vagy egyszerű szénhidrátot tartalmaz.

Kezelése sebészeti úton a tumor eltávolításával, gyógyszeres kezelés olyan szteroidokkal, amik csökkentik az inzulintermelést, étrendváltoztatással és ezek kombinációjával történik. Sajnos a tumorok növekedése nem szüntethető meg teljesen, és a betegség újra és újra kiújul.


Lymphoma (Fehérvérűség) 


A legáltalánosabb görénybetegség. Két formája fordul elő: a fiatalkori lymphosarcoma, a gyorsan burjánzó típus, ami két évesnél fiatalabb állatoknál fordul elő, és a felnőttkori lymphosarcoma, egy lassabban kifejlődő típus, ami a négy éves kor után jelentkezik.

A fiatalkori lymphosarcoma esetén a nagy, kifejletlen limfociták gyorsan megtámadják a csecsemőmirigyet és/vagy a hasüregi szerveket, főleg a májat és a lépet. A felnőttkori lymphosarcoma esetén a végtagokban és a hasüregben lévő nyirokcsomók korán megdagadnak a kis, kifejlett limfociták inváziója miatt. A többi szervet (máj, lép, vese, tüdő) csak később támadják meg, ezért a betegség már nagyon kifejlett lehet, amikor a tünetek jelentkeznek. Tünetek: ?

Csakúgy, mint az embereknél, a fehérvérűség kezelhető sebészetileg, sugárkezeléssel, kemoterápiával, vagy ezek kombinációjával. A hosszútávú előrejelzések ritkán fényesek, bár a kezelés javíthat az életminőségen.


Vírusfertőzések 


Rövid lezajlású hurutos bélgyulladás 

(ECE – epizootic catarrhal enteritis)

Vírusos megbetegedés, ami először az Egyesült Államok északkeleti részén jelent meg 1994-ben. A bél nyálkahártyájának gyulladásával jár. Görények esetén tünetei heves hasmenés (gyakran világos zöld színű széklet), étvágytalanság és komoly súlyveszteség. A vírus testnedvekkel terjed, vagy kerülőúton emberek közvetítésével. Habár amikor először feltűnt halálos volt, manapság már nem jelent nagy veszélyt megfelelő kórházi kezeléssel, intravénás folyadékpótlással. A vírus főleg idősebb görényekre veszélyes, és azonnali beavatkozást igényel.


Aleuti betegség vírusa 

(ADV – Aleutian disease virus)

Egy parvovírus, amit eredetileg nyérceknél fedeztek fel az Aleuti szigeteken a 20. század elején. Görényeknél a vírus a belső szerveket, főleg a veséket és az immunrendszert támadja (nem neutralizáló antitesteket termelve). Nincs gyógymód vagy vakcina a betegség ellen, és a görények hónapokig tünetmentesek maradnak. Épp ezért görényes szervezetek és tenyésztők ajánlják, hogy rendszeresen vizsgáltassuk az állatainkat, és ha találkozunk a vírussal, különítsük el a fertőzött állatot.


Veszettség 

(Canine distemper)

Erősen fertőző vírus, ami minden esetben halálos. Szigorúan lakásban tartott görények sincsenek biztonságban tőle, mivel az emberek bevihetik a vírust a ruhájukon, vagy a cipőjükön is. Ajánlott (Magyarországon kötelező) az évenkénti megelőző oltás. Habár ez életfontosságú, nem vita nélküli, mivel a vakcina túlérzékenységi sokkot okozhat. Néhány állatorvos előnyben részesíti a görények előkezelését Benadryllal. Az Egyesült Államokban jelenleg két vakcina létezik kimondottan görények részére, amit az USDA elfogadott. Más országokban nincsenek kifejezetten görényeknek engedélyezett vakcinák, általában kutyáknak készült veszettség elleni oltóanyagot használnak.


Szopornyica

[11]
Waardenburg-féle mintázat 

Az olyan görények, akiknek fehér sáv van az arcán, vagy a teljes fejük fehér (főleg borz és panda mintázatúak) majdnem biztos hogy hordoznak egy a Waardenburg-szindrómához hasonlatos genetikai hibát. Egyebek mellett ez koponya-deformáltságot okoz az anyaméhben, jelei kiszélesedett koponya, fehér arcjelek, és részleges vagy teljes süketség. Nagyjából a Waardenburg mintázatú görények 75%-a süket. Ezen túl a koponyadeformáció növeli a halva, vagy szájpadlás-hasadékkal születés esélyét. Ezek miatt felelős tenyésztők nem pároztatnak Waardenburg mintázatú görényeket. Szerencsére a probléma leginkább az amerikai állományt érinti, Európába nagyon kevés ilyen állat került.


Szaporodás 

A görények 7-8 hónapos korukban válnak ivaréretté, amit a bunda pézsmaszagának felerősödése jelez. A nőstény görények évente kétszer tüzelnek, tavasszal és ősszel. A tüzelés jelei a megnagyobbodott péra és a fokozott illatanyag-termelés. Vadon élő, párzásra kész görények a szag alapján találják meg egymást. A párzás többnyire 1-2 héten belül sorra is kerül, és kialakul a vemhesség. Amennyiben nem kerül sor a párzásra, akkor a nőstény túltüzel, és ebbe nagy valószínűséggel bele is pusztul.

Emberi szemmel nézve a görények párzása elég brutálisnak tűnhet. A hím, miután meggyőződött róla, hogy valóban egy tüzelő nősténnyel van dolga, szájzáras harapással megragadja a nőstény marját, és órákig "fárasztja". Csak akkor kerül sor a párzásra, amikor a nősténynek már nincs ereje mozdulni, és "megadta magát".

A sikeres párzást és a vemhesség kezdetét a péra visszahúzódása jelzi. Bizonyos esetekben álvemhesség is kialakulhat, ilyenkor a nőstény pár héten belül újra tüzelni kezd. A vemhesség alatt a nőstény viselkedése és hangulata ingadozó lehet, egyre inkább rámolóssá válik, ahogy készül a babák születésére, illetve a gazdája felé is vadabban viselkedhet. A vemhesség utolsó hetében már jól láthatóan hullámzik a mama hasa, ahogy az új generáció birkózik a méhében.

A párzást követő 40-42. napon születnek meg a kisgörények. Számuk teljesen változó, általában 5-6 darab, de előfordulhat az is, hogy csak 1, vagy akár 12 baba is születik. Születéskor méretük körülbelül kisujjnyi, de az elkövetkező hetekben igen gyorsan nőnek. Az első 3-4 hétben anyjuk tején élnek, 3 hetes koruktól kezdi anyjuk hússal táplálni őket. 4-5 hetes korukban nyílik ki a szemük. 8 hetes korukra már elválaszthatók anyjuktól, bundájuk teljesen kifejlődik, és megélnek az anyatej nélkül is. Méretük ekkorra már majdnem egy felnőtt görény mérete.

Egy 'vadas' görény, a leggyakoribb színvariáció

A színű és mintázatú lehet. A leggyakoribbak a következők:
Színek:
vadas (fekete, sötét, standard, világos)
albínó (piros szemmel)
ezüst (sötét, világos)
bézs (fahéj, pezsgő, narancs, kakaó, sötét, világos)
sötét szemű fehér (DEW)
blackself (fekete)
Mintázatok:
standard (minta nélküli)
harlekin (fehér zoknik, mind a 4 lábon, torokfolt)
panda (fehér fej)
borz (fehér sáv a fej középvonalánál a homlokon)

Görények mint kártevők 

1877-ben új-zélandi farmerek azt követelték, hogy görényeket telepítsenek be az elszabadult nyúlpopuláció kordában tartására, amiket egyébiránt szintén ők telepítettek be. 1879-ben öt vadászgörényt importáltak, majd 1882-83-ban további 32 szállítmány érkezett Londonból, összesen 1217 állat. Csak 678 élte túl az utazást, de 198-at küldtek Ausztráliából is. Utazás közben valahogy keveredtek közönséges görényekkel, olyan hibrideket létrehozva ezzel, amik képesek megélni a vadonban. 1884 és '86 között közel 4000 görény és hibrid szabadult el. A nyúlpopuláció megcsappanása után kezdek csak el aggódni amiatt, hogy ezek az állatok ki fogják irtani az őshonos fajokat. Pontosan ez történt, tudniillik Új-Zéland madárfajai olyan környezetben fejlődtek ki, amiből hiányoztak a ragadozók.